„Nyerges tető egyik kengyelvasa”, Kászon, ahogy Kányádi Sándor fogalmaz, a Keleti Kárpátok festői faluja. A múzeum a falu különleges néprajzi gyűjteményének ad otthont egy az 1920-as években épült jellegzetes székely portán, eredeti környezetben.

Kászonról

A Kászoni medence Erdélyben, Hargita megyében található, Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér, Kászonjakabfalva és Kászonújfalu falvak találhatók benne.

Kászon honlapja

A Kazun Közművelődési és Közéleti Egyesület honlapja (pl. Kászon hagyatéka képekben)

Ifj. Xántus János: Kászonország (az Erdélyi Kárpát-Egyesület értesítőjében, az Erdélyben 1938 1-2-es számában jelent meg)

Régi kászoni képek gyűjteménye

Közvetlenül Kászonról szóló könyvek (egy részük hozzáférhető a Múzeumban):

  1. Dr. Kós Károly, Szentimrei Judit és Dr. Nagy Jenő: Kászoni székely népművészet. Kritérion, Bukarest, 1972.
  2. Sebestyén Dobó Klára: Én elmenyek kicsi búval (Kászoni népzene és néphagyományok 1952-ből). Kritérion, Bukarest, Kolozsvár, 2001.
  3. András Ignác: Temetőjük a nagyvilág. Verbum kiadó. Kolozsvár, 2009.
  4. András Ignác: A templom közelében még a sírban is. Verbum kiadó. Kolozsvár, 2008.
  5. András Ignác: A halálkapu mögött. Verbum kiadó. Kolozsvár, 2009.
  6. András Ignác: Kászonszék népi gyógyászata. Verbum kiadó. Kolozsvár, 2011.
  7. András Ignác: Kápolna a falu felett. Verbum kiadó. Kolozsvár, 2009.
  8. András Ignác: A kőkerten túl. Verbum kiadó. Kolozsvár, 2009.
  9. Fábián Dénes: Kászon völgye keresztjei. Verbum kiadó. Kolozsvár, 2008.
  10. Dr. Gazda Enikő, Roediger Lajos: Kászonszék és Háromszék néprajzos szemmel. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2012
  11. Imreh István, Pataki József: Kászonszéki Krónika 1650-1750, Európa-Kritérion, Budapest-Bukarest, 1992

Kászonszék varázsa

„Szebb falu földön nem lehet”1

Szerző: Bodó Imre

„A Keleti-Kárpátok közé ékelt medencék egyik legkisebb lakott medencéjében húzódik meg Kászon, átlag 700 m tengerszint fölötti magasságon. Területe magas hegyekkel (Paphegye: 1165 m, Répáti tető: 1291 m, Fügetető: 1198 m, Nemere: 1653 m, Nagy Sándor: 1639 m) körülzárt, 320 négyzetkilóméternyi dombos-völgyes katlan. (...) Kászon a Csíki- és Háromszéki-medence falvaitól viszonylag távol esik, zárt vidéknek mondható. Sajátos színfolt Erdély, a Kárpát-medence néprajzi térképén.”2

Éppen ezért a Székelyföld sok területénél jobban megőrizte hagyományit, sajátos faluképét, ami miatt a 21. század elején még jobban érezhetjük Orbán Balázs lelkesedését, aki 150 évvel ezelőtt így látta a Kászon völgyét: itt „törtet le a Kászon vize, melynek havasias küllemű völgyét félkörben hajló havasok festői lánczolata kereteli. (...) E havastáj egyike honunk egyik legszebb, legtermészetáldottabb vidékeinek, az ember alig érinté annak széleit, bennebb eső ős erdeiben még a szarvasok, őzök és medvék zavartalan tanyája van, szikláiban nemes érczeket, kőszenet olvasztott a teremtő, s roppant kincseit még nem ismeri, nem érinté az ember keze, legföllebb a terhelő adórendszer hatott be e használatlanul heverő rengetegekbe, s egy-egy vadász zavarja fel az ünnepélyes csendet.”3 Ebben az időben Nagy Kászon (Impér, Altíz és Feltíz) és Jakabfalva 5400 lakost számlált.3 – ma ez a szám 3000 körül van.

Kászonszék néprajzi szempontból is különleges gyöngyszem. Nem csak földrajzilag elzárt volta, de a hadi szolgálat fejében elnyert szabadsága és önkormányzata a viszonylag szűkös helyi gazdasági lehetőségekkel együtt azt eredményezték, hogy itt nem jöttek létre „a társadalmi rétegződés szélsőséges formái. (...) E helyzetnek tulajdonítható, hogy Kászon népének tárgyi kultúrája mentes maradt a városi civilizáció termékeinek áradatától. (...) Így hagyományos népművészetét szervesen, egységesen fejleszthette századokon át, (...) fejlett, életképes népművészetet mentve át korunkba”.4

Kászon völgye népe Kászon vitéztől, Attila kürtösétől eredezteti származását. Hogy a csíki krónikában szereplő Gázon harkász milyen viszonyban is van Attila kürtösével, ma már nehezen kinyomozható. Minden esetre a kászoni székelyek nemcsak a legutóbbi időkben álltak őseikhez méltó híres verekedők (alkalmasint bicskások) hírében, de vitézségükkel többször kitűntek a történelem folyamán. A csíki krónika szerint ezért már Szent László királyunk is önálló hatósági joggal ruházta fel őket”.3 Ezt a jogot a források szerint a csíkiak igyekeztek nem elismerni, de miután Kászon fiai „minden időben kitűntették magukat, hősök voltak nemcsak a kunok elleni harczokban, hanem később is, mert Zsigmond király moldvai hadjáratakor 1390-ben a seregében lévő kászoniak oly hősileg harczoltak, hogy a király egy nyert győzelem utáni jókedvében felszólítá, hogy kérjenek jutalmat, kérésük pedig az vala, hogy őket Csíktól különszakasztva, saját maguk közül választandó királybíró és hadnagy alá helyezze”3. Csíkkal való némi további huzavona után Kászonszék különállását Mátyás király és több erdélyi fejedelem is megerősítette.

Miben áll Kászon varázslatos vonzereje? – kérdezi joggal az olvasó. A festői táj, ahol a történelem leng a vizek felett? A roppant erdőségek és havasok, a havasokon szerte található esztenák és legeltető pásztorok? A dombtetőről megpillantott falukép, mely leereszkedve közelről még hitelesebben árasztja az igazi székely falu látványát? A csorda, mely minden reggel tehenek, borjak bőgésével jelezve végigvonul a falun? Netán a túrós pityóka, amelyhez foghatót soha nem ettetek? Vagy a középkori templom a dombtetőn? Esetleg a Bazázsi-kúria, melyből ma Böjte Csaba testvér gyermekeinek zsivaja hangzik? Vagy a Csantik utcájában található Tájmúzeum, mely egy eredeti székely portán mutatja be a falu néprajzi gyűjteményét? Mindez együtt, és még sok olyan emberi élmény, amelyet csak ott, az utcasarkon, patakparton beszélgetve lehet megérteni.

Irodalom

  1. A mottó Lakatos Demeter csángó költő Szép a falum c. verséből származik.
  2. Fábián Dénes: Kászon Völgye keresztjei. Verbum kiadó, Kolozsvár, 2008. (9. oldal)
  3. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Ráth Mór Bizománya, Pest, 1868. (2. kötet, 51-54.oldal)
  4. Dr. Kós Károly, Szentirei Judit, Dr. Nagy Jenő: Kászonszék székely népművészete. Kritérion, Bukarest, 1972 (7. oldal).
comments powered by Disqus

     Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.